Alapítás-átszervezés költségeinek az elszámolása

A számviteli törvény az alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása tekintetében több lehetőséget is tartalmaz.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke. Az alapítással, átszervezéssel kapcsolatos költségek aktiválása lehetővé teszi a vállalkozónál, hogy az alapítás, az átszervezés kapcsán felmerült költségek ne kizárólag az alapítás, az átszervezés évének eredményét terheljék. 

A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy a vállalkozót választási lehetőség illeti meg, hogy az alapítás-átszervezés költségeit felmerüléskor költségként elszámolja, vagy aktiválja (erre vonatkozó döntését, annak feltételeit a számviteli politikában kell rögzítenie).

Az alapítás-átszervezés jövőben felmerülő költségeire a számviteli törvény 41. §-a (2) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény terhére – a szükséges mértékben – céltartalék is képezhető, ha a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a várhatóan jelentős összegű átszervezési költségek a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A későbbiekben a költségek elszámolásakor a céltartalék feloldása ellentételezi a felmerült költségeket.

A céltartalék-képzés előrehozott, az immateriális javak közötti aktiválás pedig késleltetett elszámolása a felmerülő, az első esetben a várható, a második esetben a tényleges költségeknek.

A számviteli törvény előírásaiból következik az is, hogy azon költségekre, ráfordításokra, amelyekre a számviteli törvény előírása szerint céltartalékot képzett a vállalkozó, azokat a…