Értékhelyesbítés, értékelési tartalék számvitele

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 57. §-a (3) bekezdésének előírása lehetőséget ad a befektetett eszközök között kimutatott eszközök piaci értékelésére. Az értékelési eljárás bevezetése a számviteli politika ilyen irányú módosításával történhet. Az értékelési tartalék a saját tőke része, így ezt az értékelési eljárást akkor célszerű bevezetni, ha a vállalkozás szebb saját tőke helyzetet szeretne kimutatni (pl. veszteséges gazdálkodás miatti saját tőkevesztés kompenzálására). Ez az értékelési eljárás mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolónál nem alkalmazható.

Értékelésbe bevont eszközök köre

A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja az eszköz könyv szerinti értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket), ezen eszköz a mérlegben piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.

Így a piaci értékelésbe a befektetett eszközök között kimutatott eszközök közül az alábbi eszközök vonhatóak be:

• vagyoni értékű jogok,
• szellemi termékek,
• tárgyi eszközök (beruházások és a beruházásokra adott előlegek kivételével),
• tulajdoni részesedések.

Piaci értékelés módszertana

A számviteli törvény nem szabályozza, hogy a piaci érték meghatározása hogyan történjen, így a vállalkozásnak a számviteli politikájában kell a piaci értékelés módszerét rögzítenie. A számviteli törvény az egyedi eszközök mérlegkészítéskori piaci…