Személygépkocsi a cégnél – a cégautóval kapcsolatos adó- és számviteli szabályok

Személygépkocsi a cégnél – a cégautóval kapcsolatos adó- és számviteli szabályok

Élő online webinárium, 1,5 óra
(tematika)

„Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi – ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit – (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.” [Gjt. 17/A.§]

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül cégautóadót kell fizetni. Ez utóbbi adónak a bevezetése az állam részéről egyfajta megoldásként szolgál arra, hogy az üzleti célú autók használatából származó esetleges adóelkerüléseket visszaszorítsa, és biztosítsa az arányos adóterhelést a vállalatok és magánszemélyek között.

Fontos kérdésről van szó, hiszen ma már egyetlen vállalkozás napi működése sem képzelhető el személygépkocsi használata nélkül. Ugyanakkor mind a számvitelben, mind az adózásban számos buktatója van az ezzel kapcsolatos költségek és ráfordítások elszámolásának. A személygépkocsi használat gyakorlati, mondhatni hétköznapi jellege ráadásul olyan téves képzeteket is kialakít, amire utóbb számos adózási hiba és „tévesztési gyakorlat” is ráépül. 

A NAV különböző módszerekkel ellenőrzi a cégautók használatával összefüggő kötelezettségek teljesítését. Ezek közé tartozik a költségelszámolások ellenőrzése is. Amennyiben egy adózó nem tesz eleget a cégautóadó bevallási vagy fizetési kötelezettségének, úgy késedelmi kamatot és bírságot szabhat ki az adóhatóság. 

Fontos kiemelnünk, hogy a gépjárművek költségelszámolásának kérdései rendkívül összetettek, így a rendelkezésünkre álló időkereten belül nem érinthetünk részletesen valamennyi fontos kérdést.

A lehetőségek szabta keretek között legcélszerűbbnek az tűnik, hogy a vállalkozók  gyakorlatában előforduló, gépjárművekhez kapcsolódó kérdéseket vesszük számba, azokon belül is azokat, amelyek a legtöbb hibás megközelítést és tévesztési lehetőséget rejtik magukba.

Az előadás célja tehát, annak bemutatása, melyek ezek a legjellemzőbb hibák és hogyan lehet őket kijavítani.  Mindezek ürügyén az alábbiakról esik szó – ahol a téma jellege megengedi, ott esettanulmányokkal fűszerezve: 

• Minden jármű személygépkocsi, ami „annak látszik”? – definíciók és adózás
• Dióhéjban a gépjárműadóról és a regisztrációs adóról
• Cégautó használata és az áfa
• Cégautóadó-kötelezettség és kapcsolata a gépjárműadóval – a kettős adóztatás kizárása
• Egyéni vállalkozó személygépkocsija: „apport” és használat –  magánszemély vagy vállalkozó?
• Költségtérítések, belföldi és külföldi kiküldetések autóval (étkezés, szállás, a jármű használatának költségei): amit megtéríthet, és amit meg kell térítenie a munkaadónak
• „Sajátos tételek” a költségelszámolásban: a parkolóhely, csoportos munkába járás, céges autó magáncélú használata 
• Kiküldetési rendelvény
• Üzleti használat és magánhasználat: adókövetkezmények, céges szabályzat 
• Kell-, és mikor, útnyilvántartást vezetni?
• Kedvezmények az adótörvényekben: elektromos és hibrid járművek;  töltőállomások
• A cégautóadó bevallása, eljárási szabályok, szankciók
• Cégautó a főkönyvben: a használat és fenntartás költségei, a biztosítások, az adók és térítések könyvelése