Tőketartalék számvitele

E cikk keretében a tőketartalék növekedési és csökkenési jogcímeivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 36. §-a szabályozza a tőketartalékkal kapcsolatos gazdasági eseményeket. A számviteli törvény által meghatározott jogcímeken kívüli más jogcímeken nem lehet a tőketartalék javára, illetve terhére elszámolni.

1. Tőketartalék növekedési jogcímei

a) Tulajdonos(ok) vagyoni hozzájárulása

Tőketartalék javára kell elszámolni részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, valamint egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint az apport értékét a valós piaci viszonyok szerint indokolt megállapítani (amennyiben az apport átadáskori értéke nem éri el a tulajdonosi határozatban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a vállalkozó az átruházástól számított öt éven belül követelheti az apportot szolgáltató tulajdonostól).

Sem a számviteli törvény, sem a Ptk. nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy az apport értékét…